A burkolat be- és kimenetét fémburkolat választja el, biztosítva, hogy a bemenetbe belépő folyadék a kimeneten keresztül ürüljön ki.

Általában tiszta folyadékokhoz tervezték őket, mivel a járókerék lapátjai és a szivattyúház között szűk távolság van, ami azt jelenti, hogy bármilyen szilárd anyag megállítja a járókereket. Ezért erősen, magas homoktartalmú víz szivattyúzására nem alkalmasak!

A periférikus szivattyú előnyei:

A standard változatok manometrikus szívómélysége akár 8 méter is lehet, ha lábszeleppel vannak felszerelve.

Vannak olyan verzióik is, amelyek nagy önfelszívó képességgel rendelkeznek, akár 6 M -ig, minden probléma nélkül kezelik a levegő bejutását.

Alacsony térfogatáram nagy nyomáson, hasonlóan a fogaskerék szivattyúhoz, sebességváltó nélkül. Ez azt is jelenti, hogy kompakt kialakításúak, és alacsony tengelyirányú tolóerő mellett hosszú élettartamúak.

A perifériás, vagy periférikus elektromos szivattyúkat általában közbenső kategóriának lehet tekinteni a centrifugális szivattyúk és a térfogatszivattyúk között. Míg az első kategóriában a nyomás növekedése az áramlási sebesség csökkenését vonja maga után, az utóbbiban az áramlási sebességet nem befolyásolja a nyomás. Ehelyett a perifériás szivattyúk görbéje a két szivattyúkategória közötti tendenciát követi.

A periférikus szivattyúk ezért különösen alkalmasak azoknak az igényeknek a kielégítésére, amelyeket más kis centrifugálszivattyúkkal nem lehetne kielégíteni, vagy ha magas nyomást kell biztosítani még alacsony áramlási sebesség mellett is.

Az alkalmazási területek az öntözéstől a nyomás alá helyezett rendszerekig terjednek, a vízellátástól a mosórendszerekig.

A periférikus szivattyúk járókerék segítségével működnek, amelyet nagyszámú kisméretű, kétáramú radiális lapát jellemez (kettős bemenettel) a kerület mentén. A forgórész belsejében lévő centrifugális erők keringési áramlást generálnak a járókerék és a burkolatcsatorna között. A folyadék és a járókerék kerületi sebessége alapvetően megegyezik, míg a folyadék sebessége a burkolatcsatornán belül lényegesen alacsonyabb. Ezért a folyadék spirál alakú pályán áramlik a burkolatcsatornából a járókerékhez, amely többször megismétlődik a kerület mentén. Minél gyakrabban keletkeznek ezek az „örvények”, annál nagyobb az energiaátvitel és következésképpen a keletkező nyomás. A spirálok száma növekszik az áramlás csökkentésekor, így részleges terhelések esetén az energiaátvitel és az elnyelt teljesítmény nagyobb.

A periférikus szivattyúk fő jellemzője , hogy nagyon nagy nyomást tudnak kifejteni alacsony áramlás mellett . A járókerék nagyon közel forog a szivattyú térfogatához, és a bemenet és a kimenet közötti nyomáskülönbség jelentős. Ez a fő oka annak, hogy a perifériás szivattyúk meglehetősen zajosak, ami szigorúan kapcsolódik a működésükhöz. Ebből a szempontból azonban a perifériás szivattyúk olcsóbbak, mint a centrifugális szivattyúk, és egyes típusok nagy önfelszívó képességgel is rendelkeznek.